2. Milyen apropóból készül az orgonadarab, és mennyire vagy készen vele?

- A mű a 2009. december 4-i Prima Primissima díjátadó gálán fog elhangozni. Ebben az összefüggésben nehéz dolga van az embernek, hiszen csupán 5 perc áll rendelkezésre. A  díjátadót  a Magyar Televízió 1-es csatornája is közvetíti majd. A gálaesten nyilván sok olyan zenehallgató lesz, akik először fogják hallani az orgona hangját, ezért szeretném megmutatni, hogy mit is tud ez a hangszer. A művet a Prima Primissima díj alapítójának, Demján Sándornak fogom ajánlani.

3. Milyen gyakran komponálsz?

- Régen, középiskolás koromban gyakran írtam darabokat, de azóta már nem. Ezzel a művel talán egy újabb korszak kezdődik pályafutásomban.

4. Kanyarodjunk kicsit el a Zeneakadémia felé. Hogyan éled meg a felújítást, az épület időszakos bezárását, az átalakulást?

- Alapvetően pozitívan élem meg ezt a történetet, bár nem könnyű a jelenlegi átmeneti állapotban az általam kitűzött színvonal felé közelíteni. Úgy gondolom, hogy egy egyedülálló lehetőség egy ilyen épületfelújítás,  100 évben egyszer ha történik hasonló, és nagyon optimista vagyok abban a tekintetben is, hogy ez a rekonstrukció az orgonák terén egy korszakalkotó előrelépés lesz.

5. Korábbi megkérdezettünk, Pálúr János említette, hogy 4 orgona épül majd a megújult Zeneakadémián. Mondanál ezekről a hangszerekről pár szót?

- A nagytermi orgona az 1907-es Voit orgona rekonstrukcióját célozza meg. Az a hangszer együtt épült a Zeneakadémia épületével, és ennek az eredeti orgonának a homlokzata látható még ma is.  Az így megépülő nagytermi orgona egy, a német irányzatot képviselő késő romantikus hangszer lesz, ideális Liszt nagyszabású orgonaműveinek megszólaltatására. Ezzel szemben lesz egy francia romantikus orgona a Kupolateremben, míg a másik két épülő orgona gyakorlási célra szolgál majd. Az egyik 3 manuálos, 8-10 regiszteres romantikus hangszer, míg a másik 2 manuálos, barokk stílusú gyakorlóhangszer lesz. Mindegyik orgona közbeszerzési eljárás keretében lesz megtervezve és megépítve. Ezután még elengedhetetlen feladat lesz egy a historikus, barokk irányzatot követő hangszer megépítése is, de ez nem a nagyépületben, hanem valószínűleg valamelyik közeli templomban foglal majd helyet.

Ha ezek a hangszerek az elképzeléseink szerint megépülnek, akkor a Zeneakadémia orgonaparkja valamennyi európai oktatási intézménnyel felveszi a versenyt, sőt a művészi minőség tekintetében a legtöbbjüket le is előzi majd.

6. Úgy tudom, hogy az előkészítő munkálatok, a projekt kiíráshoz szükséges alapkoncepció meghatározása, az orgonaterv specifikációk kidolgozása Rátok, az orgona tanszak tanáraira, adjunktusaira vár.

- Igen, ez valóban így van.

7. Milyen események történtek Veled a közelmúltban, amit szívesen megosztanál az olvasókkal?

- Amit első helyen szeretnék kiemelni, az a Zeneakadémián nemrég lezajlott Christoph Bossert mesterkurzus, melyet az említett, híres német professszor tartott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai és hallgatói részére - megfelelő hangszerek híján az órákat a Szent Teréz és a Szent Ferenc sebei templomban tartottuk. A kurzus tematikája a német romantikusokat ölelte fel: Brahms, Mendelssohn, Schumann, Reger munkásságát. Egyfajta megszégyenítő felismerés volt számomra ez a kurzus, abban az értelemben, hogy amikor egy ilyen nagy utat bejárt, mély gondolatokkal teli emberrel  találkozik valaki, akkor hirtelen meglátja, mennyit lehet és kell még tanulnia önmagának is... Ez a mesterkurzus rendkívül hasznos volt a  diákoknak az orgonajáték terén, a tanároknak pedig az orgonatanításban - nekem legalábbis ez volt a benyomásom személy szerint.

A másik ilyen kiemelkedő esemény, amit megemlítenék, az a legutóbbi MÜPA koncertem volt, melynek első felében repertoár művek hangoztak el, ám a második rész már az improvizációról szólt. A koncert keretében a Napkirály korszakától eljutottunk a XX. század zenéjéig, és ami számomra újdonság volt: először léptem meg, hogy ilyen számú közönség előtt végig beszéltem a koncert során. Úgy vélem, fontos, hogy az előadó ne csak játsszon, hanem odaillő, tartalmas magyarázattal bevezesse a közönséget abba a korba, melyből valók az eljátszott darabok. Ez egy logikus folyamat első állomása. Bár a rendszeressé vált MÜPA orgonabemutatókon is beszélek, az egészen más hangulatú alkalom. Annyira távol kerültünk időben és térben gondolatvilágunkban a több száz évvel ezelőtt keletkezett művektől, hogy kell néhány kulcsot adni azoknak, akik be szeretnének lépni ebbe a világba.

8. A MÜPA orgonabemutatók milyen gyakorisággal zajlanak?

Ezekre a MÜPA által szervezett, bárki által látogatható, ingyenes orgonabemutató programokra havonta 1-2 alkalommal kerül sor, és a MÜPA honlapján keresztül lehet jelentkezni rájuk. 

9. Engedd meg, hogy a magam és az orgonabarátok nevében megköszönjem a támogatást, amellyel az orgonabemutatók mögé álltál, lehetővé téve számunkra a nagy sikerű, 2007. júliusi MÜPA orgonabemutatót, valamint a 2010 január elején megrendezésre kerülő, kifejezetten az Orgonabarátok Civil Köre számára biztosított exkluzív éves orgonabemutatót. Mi a véleményed erről az orgonabemutató sorozatról?

- Nagyon fontosnak és örömteli kezdeményezésnek tartom, ezért szívesen támogatom minden szempontból ezt a tevékenységet. Örülök, hogy nem szakmabeliek, hanem civilek indították el a sorozatot, hiszen kicsit szimbolikus a helyzet: a MÜPA megépülésével az orgona lejött a karzatról, és így lehetőség van arra, hogy az orgonazene szerető közönség megnézhesse, megismerhesse az orgonákat akár koncertteremben, akár templomban állnak.

10.  Milyen terveid, feladataid vannak a közeljövőben?

- Ami a leginkább leköt most a komponálás mellett, az az orgonaépítési projekt a Zeneakadémián, melynek keretében a jelenleg még meglévő 3 orgona értékesítését is intézni kell. Ezen orgonákat fogjuk eladni, értékesítésre való meghirdetések keretében.

11. Milyen elvárásaid vannak az újonnan épülő orgonákkal szemben?

- Egyszerűen megfogalmazva csak annyi, hogy ha az orgonista leül mellé, ne tudja abbahagyni a játékot, a hallgató pedig ne tudja abbahagyni a zenehallgatást! J Komolyra fordítva a szót, a legfontosabbnak azt tartom, hogy egy-egy meghatározott orgonaépítészeti stílust képviseljenek a diákok, a hallgatók számára, és igazi örömzenélésre inspiráljanak. A neves európai zeneintézményi orgonák látogatása során azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy nem szabad kompromisszumok közé szorítva építeni orgonát. Az a legfontosabb, hogy valódi minőség szülessen. Erre intenek az európai pozitív és negatív példák.

12. Hol találkozhat Veled legközelebb a Közönség?

- Most, december 12-én lesz a Nyitott Műhelyben koncertem, mely tulajdonképpen egy születésnapi, improvizációs zenei est lesz a meghívott zenész barátaimmal. De jövő márciusban is vár egy izgalmas kihívás, amikor Szokolay Dongó Balázzsal és egy bolgár női karral készülök világzenei közös koncertünkre.  

13. Mit üzensz a www.orgonabemutato.hu olvasóinak?

- Úgy gondolom, hogy a mai magyar valóságban nem lehet arra várni, hogy a problémáinkra a felettünk állók hozzák a megoldásokat. Úgy vélem, hogy ehelyett saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat. Nagyon örülök, hogy létrejött a ti civil orgonabaráti kezdeményezésetek is, mivel az ilyen és hasonló alulról induló, spontán kezdeményezéseké a jövő. Nagyon fontos, hogy legyenek olyan civil csoportok, melyek képesek összefogni és tenni a közös célokért.  Én a magam részéről minden olyan támogatást meg kívánok adni e civil orgonabaráti kör számára, amire csak módom lesz. A mai világban, amikor a média nagyon erőteljesen jelen van a társadalom életében, létrejött egy virtuális valóság, ám ez ne tévesszen meg senkit. Attól még, hogy valami nem látszik, még nem jelenti azt, hogy nem létezik… Éppen ezért fontos a Ti kezdeményezésetek, hiszen ezt az aránytalanságot próbálja ellensúlyozni. 

14. Köszönjük az elismerést, továbbra is igyekszünk e célkitűzések jegyében tevékenykedni. Kinek gurítanád tovább a hólabdát, kit kérdezzünk meg legközelebb?

- Szathmáry Lillát ajánlom megkeresésre. Régóta úgy gondolom, és főleg azóta, hogy a Zeneakadémián tanítok, hogy nem lehet az akadémiai képzés 5 évét kiragadni az orgonaképzés teljes időtartamából. Úgy vélem, nagyon fontos, hogy mind az alapfokú, mind a középfokú orgonaképzés egyformán nagy hangsúlyt és teret kapjon, hiszen ez az alapfeltétele a sikeres, minőségi, felsőfokú zenei tanulmányok végzésének.
Lilla néni, aki a Bartók Béla konzervatóriumban tanít orgonát, ebben példaértékű munkát végez. Nagyon meg kell becsülni, ha egy pedagógus  egy zeneiskolában jól tanít, mert az ő munkája alapozza meg a felsőfokú tanulmányok sikereit. Természetesen fontos az is, hogy legyen egy húzó erő, motiváció a diák felé, ami lehetne például az, hogy aki elvégzi a Zeneakadémiát, el tudjon helyezkedni végzettségének, tudásszintjének megfelelően. Ma ez csupán kivételes esetekben sikerül, az okok pedig sokrétűek. Nagyon fontos lenne, hogy egyrészt az egyházak találják meg az utat a képzett zenészek és orgonisták felé, másrészt maguknak az orgonistáknak is sokkal jobban nyitniuk kellene az egyházak és a  közönség felé. 

Kedves Laci, köszönjük a beszélgetést és az értékes gondolatok megosztását az olvasókkal. További eredményes munkát kívánunk Neked és sok örömet a most készülő orgonadarabod bemutatójához.

- Én köszönöm a megkeresést.

A Hólabda sorozat keretében legközelebb Ruppert István orgonaművésszel beszélgetünk munkájáról, feladatairól - Pálúr János ajánlására, e beszélgetést követően pedig Szathmáry Lilla tanárnőt keressük meg kérdéseinkkel.