2. Mesélnél kicsit bővebben erről  az útról?

- Szívesen.  Öt koncerten orgonáltam, Tokióban és környékén, illetve messzebb, Nagasaki városában.

3. Kinek a meghívására vettél részt a koncertkörúton? Visszatérő vendég voltál a japán koncertkörúton, vagy első alkalommal látogattál el hozzájuk?

- Első alkalommal jártam ott. Egy olyan valaki hívott meg, aki egy japán hírességnek, egy második világháborús marsallnak az unokája. Kodama marsall jelentős hadisikereket ért el pályafutása során a háborúban, és ehhez kapcsolódik egy érdekes történet. Az első időkben a  japán császártól minden győzelemért 15 jent kapott, mely szerény összegeket aztán összekuporgatta, és abból vették családjával az első kis kunyhójukat. E történet nyomán később egy csokoládét fabrikáltak Kodama marsall kunyhója mintájára, és ezt különleges, japán kuriózumként lehet megvásárolni. Ennek a marsallnak az unokája, egy hölgy hívott meg, aki maga is orgonál, és az orgonazenét ötvözi a tradicionális japán zenével, ez az ő specialitása. A hölgyet  Kodama Marinak hívják. Neki köszönhetem, hogy öt jól megszervezett koncertet adhattam kint tartózkodásom során. Nekem csak oda kellett mennem és végig csinálni a sushi evéstől kezdve az „ismerkedés Japánnal” című, 2 hetes kellemes történetet, illetve ez idő alatt az 5 hangversenyen játszani. Nagyon élveztem ezt az utat, bár ma még nem tudom, hányszor mennék el újra Japánba, hiszen hihetetlenül messze van, 24 óráig tart a repülőút.

4. Mi az, ami a legjobban megfogott a japán út során?

- Nekem legjobban a kulturális különbségek tetszettek. Egy ideje már - Franciaország óta, ahol tanulmányaim során éltem – felismertem, hogy az ember számára az a legpozitívabb, ha a kulturális különbségekre nyitottan reagál, és érdekfeszítőnek tartja mindezt. Úgyhogy én is ezt tettem Japánban: minden, ami hozzánk képest más volt, lekötött, érdekelt. Úgy érzem, hogy így 42 évesen érdemes volt megragadnom ezt a kivételes lehetőséget és eljutnom a világ e messzi pontjára.

5. A japán út mellett milyen események történtek még az elmúlt időszakban Veled?

- A japán út lényegében csak kettéválasztotta az évemet. Az év első felét a franciaországi utazással töltöttük, melynek keretében a Zeneakadémia orgona tanszaka utazott ki újra Párizsba idén márciusban.

6. Itt szeretném megemlíteni az olvasóknak azt, hogy a márciusi  ZAK tanszaki út során mi, civil orgonabarátok is lehetőséget kaptunk Pálúr János szervezésében arra, hogy meglátogassuk a párizsi  Notre-Dame és a St. Sulpice templom orgonáit.  A Notre-Dame-ban részesei lehettünk egy olyan élő televíziós miseközvetítésnek, ahol Olivier Latry orgonált, és csoportunk a karzaton ülve, közvetlen közelről hallhatta, láthatta az orgonát és a művészt, aki az este folyamán a hangszerről és a Notre-Dame legendás orgonistáiról is mesélt nekünk.  Párizsi utunk során lehetőségünk nyílt az ugyancsak közismert és neves St. Sulpice templom orgonáját is meglátogatni a ZAK hallgatókkal együtt.
Kedves János, engedd meg, hogy ismételten megköszönjük közbenjárásodat azért, hogy mi, orgonazene szerető, civil érdeklődők is bejuthattunk e különleges, kívülállók számára misztikus és legendás helyszínekre.

- Örülök, hogy segíthettem, mert ilyen esetekben nem minden rajtam múlik. Visszatérve a zeneakadémiai tanszaki utakhoz, úgy néz ki, hogy ezek az utak besűrűsödnek, hiszen nagy valószínűséggel a jövőre is sor kerülhet hasonló külföldi tanulmányútra. Korábban úgy gondoltam, hogy csak lassabb léptekben valósulhatnak meg az  ilyen külföldi utak, nagyjából 4 évente. Eddig arra figyeltem, hogy ne legyen olyan végzős zeneakadémista az orgona tanszakon, aki legalább egyszer nem jött velünk külföldi tanulmányútra. Most viszont úgy fest a helyzet, hogy ennél gyakrabban is ki tudunk menni külföldre.

7. Minek köszönhető, hogy most már gyakrabban van lehetőségetek külföldi tanszaki tanulmányutakra menni? Ez a Ti kezdeményezésetek eredménye kizárólag, vagy a fogadó szándék nagyobb? Esetleg mindkettő?

- Egyértelmű, hogy a mi kezdeményezésünk, szervezői hajlandóságunk áll főleg e mögött. Egy-egy ilyen utat ugyanis rendesen meg kell szervezni, pénzt, támogatást is kell szerezni rá. Tehát nem arról van szó, hogy tetszés szerint bármikor kimehetünk az év 52 hetéből néhány alkalommal külföldre, hanem azt, hogy hosszas, időigényes szervezési munka előz meg egy-egy kiutazást. Kollégáimmal Ruppert Istvánnal és Fassang Lászlóval sokat dolgozunk rajta. Eddig a német területekre vezető utak Pista kapcsolatai alapján, a franciák általam szerveződtek.

Idén tavasszal az előbb említett franciaországi úthoz párosult egy más típusú, németországi út is, melyen Lacival ketten vettünk részt a Németországban tanuló Szabó Balázzsal együtt. Ezen az intenzív héten dél- és középnémet orgonákat tanulmányozzunk, és egészen konkrétan annak az orgonának a kortársát is, mely 1907-ben a Zeneakadémia első nagyorgonája volt. Az utunk során alakult ki az az elképzelésünk, hogy ehhez az orgonához szeretnénk visszatérni a nagy rekonstrukciót követően. Ezzel a vágyunkkal az elmúlt fél évben kifejtett lobby tevékenységünkre utaltam, melynek Laci volt a fő motorja és hatására Dr. Batta András rektor úr maga is az új orgona-projekt mögé állt támogatásával.

8. Mit tudhatunk meg az újonnan épülő zeneakadémiai orgonáról?

- Nem egy orgonáról van szó, hanem orgonákról. Több orgona fog épülni, pontosan négy. E négy közül a nagyterem új orgonája lesz a legnagyobb vállalkozás. A második hangszer a  kupolaterem francia romantikusnak szánt orgonája.

Itt hozzáteszem, hogy a nagytermi orgona egy német romantikus hangszer lesz, de azért ennél univerzálisabb, nem lehet majd beskatulyázni ebbe a kategóriába. Ez azt jelenti, hogy sokkal tágabban lehet majd használni a hangszer lehetőségeit. Én titokban azt is remélem, hogy még az 1907-es hangszeren is túl fog tenni ez az orgona, ha XXI. századi szemlélettel és eszközökkel valósul meg mindez, azaz modern technikával és mindazzal, amit a historizmusról illetve az ilyen rekonstrukciókról tudunk. Első körben szeretnénk megközelíteni az említett 1907-es orgonára jellemző diszpozíciót és minőséget.

9. Ki vagy kik lesznek a konkrét megtervezői az új orgonáknak?

- A végső tervező az az orgonaépítő cég, aki a kivitelező is lesz, mindez viszont közbeszerzési pályázattal fog eldőlni. Mi, a Zeneakadémia tanárai viszont előkészítjük az egész projektet úgy, hogy pontosan meghatározzuk a célkitűzéseket és kívánalmakat. Az orgonák építésére a pénzt szerencsére nem nekünk kell előteremtenünk, mivel a rektor úrtól ígéretet kaptunk arra, hogy ő foglalkozik ezzel.

10. Mi lesz a sorsa a jelenlegi, nagytermi orgonának?

- Akkor járunk jól, ha a régi orgonát valaki megveszi, mert akkor abból olyan bevétel lesz, amit az új hangszerre költhetünk. A hangszer elszállítása is jobb, ha már nem a mi gondunk. Ha nem vinnék el, óriási költséget jelentene a szakszerű tárolás és a visszaépítés, amivel lényegében ugyanott vagyunk, ahol voltunk és még pénzbe is került.

Maga a nyár nyugodtabban zajlott. Nagy örömömre játszhattam a debreceni református Nagytemplomban -  ezt csak megemlítem, mert körülbelül tíz évvel ezelőtt játszottam ott utoljára hasonló meghívással, ezért nagyon jó érzés volt újra ott lenni.

11. Milyen változásokat jelent az orgona tanszak életében a Zeneakadémia felújítása? Mennyire lesz nehezebb a napi működés, az oktatói tevékenység?

-  Úgy látom, hogy az előttünk álló 2 év a túlélési technikákról szól a Zeneakadémia minden tanszaka számára. Ugyanakkor a mi szakunk rendkívül szerencsés, hiszen minket érint a legkevésbé a nagy költözködés. Mi már eddig is szinte visszavonultunk a Régi Zeneakadémia épületében lévő orgonatermünkbe, mi ott fogunk „áttelelni”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy összezsúfolódik az összes tanítási óra, és a maradék idő is gyakorlással telik. Számunkra mindenképpen óriási előny az, hogy nem kell költözködni, hurcolkodni. Ezzel együtt keressük a kapcsolatot különböző templomokkal, és más lehetőségek után is nézünk a gyakorlási és tanítási helyszín-gondjaink enyhítésére.

12. Hol találkozhat Veled legközelebb a közönség?

- A kérdés pont egy sűrű időszakomban talál meg engem: ma este játszunk a Zeneakadémia orgona tanszakának hamarosan kezdődő éjjeli koncertjén -  ezen a koncerten a tanszak búcsúzik el az orgonától, az új hangszer reményében mindörökre. Mivel lelki szemeim előtt lebeg az új hangszernek a lehetősége, arra számítok, hogy sokkal használhatóbb orgonánk lesz a jövőben. Az elmúlt 42 évet ezzel a velem egyidős hangszerrel kellett „kibírni”, ebből az én pályafutásomon kicsivel több, mint 20 év jutott nekem koncertjeim alkalmával.

13. Milyen további alkalmakat, koncerteket említenél még?

- Hétfőn, 2009. november 9-én, a Művészetek Palotájában lesz a Kálvin évforduló alkalmából megrendezett nagy hangverseny, ahol Draskóczy, Vajda, Gárdonyi Zsolt és Gárdonyi Zoltán művei hangzanak el, melyek egyben ősbemutatók is - monumentális, gyönyörű, a legszebbre sikerült kórusos – orgonás művek szólalnak meg.

És aztán mához két hétre, 2009. november 21-én, szombaton ismét itt, a Zeneakadémia falai között játszom ezévi szólókoncertemet, melyen kamarapartnerem is lesz: Csillagh Katalin, akit pályakezdésem első hónapjaiban tanítottam egy rövid ideig zongorára. Ővele játszom Dupré g-moll szimfóniáját.

Én ezzel a koncerttel szeretnék ettől az orgonától elbúcsúzni, és egyben megmutatni kicsit azt is, hogy az a repertoár, melyhez engem mindig is különös vonzalom fűzött és fűz, a francia romantika, csak súlyos véráldozatok árán volt előadható ezen a hangszeren. Ez most nem azt jelenti, hogy nem érdemes meghallgatni és eljátszani itt a francia romantikus orgonaműveket. Csakis az tudhatja, aki erre vállalkozik, hogy a francia romantikus műveket ezen a hangszeren előadni a feladat többszörösét jelenti. Ha egy alkalmasabb hangszerünk volna, akkor azzal menne el az idő, hogy élvezze a játékot mind a művész, mind a közönség, és itt főleg a gyakorlásokra gondolok, hogy azok az órák is máshogy telnének. Eddig az kötött le bennünket, hogyan kerülgessük ennek a hangszernek az alkalmatlanságait. Ám bízom a pozitív változásokban.

14. Ha már francia romantikus orgonáról volt szó, hadd térjünk ki  a francia barokk orgonákra, azon belül is arra, amely nemrég épült Zamárdiban. Kocsi György plébános úr, korábbi interjúalanyunk említette, hogy az orgona 2010-es, júliusra tervezett avatókoncertjént Te és a Zeneakadémia további két adjunktusa, Ruppert István és Fassang László is játszani fogtok.

- 2009 szeptemberében Zamárdiban voltunk, én akkor láttam először ezt a hangszert. Akkor tapasztaltam meg azt a nagyon meleg szeretetet felénk és azt a nagyon pozitív hozzáállást, amit a plébános úr, Kocsi György részéről érzékeltem. Azt éreztem, hogy talán még nem is jártam ilyen helyen Magyarországon, ahol ennyire kultiválják az orgonazenét, és  nemcsak magát az orgonazenét és orgonát, hanem az új orgona építését is. A plébános úr ugyanolyan természetességgel kezelte az egész orgonaépítést, mint ahogy azt is, hogy jövőre ott fogunk koncertezni az orgonaavatón. Megemlítettem neki, hogy számítson rá, hogy a Balaton térségének az ő orgonája lesz a legjobb hangszere. Láthatóan nem nagyon leptem meg ezzel a dicsérettel, hiszen ők ennek tudatában, ezzel a céllal terveztek és építettek ide egy ilyen hangszert.

Pozitív meglepetés volt számomra, hogy egy igazi francia barokk orgona, méghozzá az első ilyen orgona készül  Magyarországon, egy kis községben, és egy plébános maga szorgalmazza az orgonaépítést,  megteremti a rávalókat, és aztán nem zárja el az orgonisták elől a hangszert, hanem odaenged bennünket, ezáltal belekerül ez az orgona a szakképzés vérkeringésébe és a koncertéletbe. Egyszóval csupa jó élményt tudok mondani, és bár még nem tudom most a pontos dátumokat, de használni fogjuk azt az orgonát. Majdnem készen van már a hangszer. Tudtommal azért, hogy mind a tervező, a kivitelező és a koncertet adók jelen lehessünk, ezért egy jövő nyári időpontban kerül sor az avatásra. Egyébként ez egy újabb szép kooperációs munka a Pécsi Manufaktúra Kft. és Bertrand Cattiaux között, amit én kezdeményeztem a fasori orgona építése kapcsán.

15. Apropó, fasori református templom. Hol tartanak most a munkálatok az épülő orgonánál, melynek Te vagy a gazdája? 
 

- A fasori orgona most csipkerózsika álmát alussza, mármint ami az építést jelenti, és ennek kizárólag anyagi okai vannak. E nagy projekt keretében 47 regiszteres  hangszer készül, és a megvalósításnak a feléig jutottunk el. Rengeteg alkatrész elkészült már, a szélládák nagy része is majdnem kész állapotban van a pécsi műhelyben, de ahhoz, hogy ismét meginduljon az építés, ahhoz egy nagyobb összeg kell, körülbelül 10-15 millió forint, és akkor lehet olyan reális lépcsőfokokban gondolkodni, amely elvezet a befejezésig. Szeretném, ha 2013-ra, mely a Fasori Református Templom építésének 100. évfordulója lesz – várhatóan nagy ünnepségsorozattal –, elkészülne a hangszer. Ez egy belátható időpont még, és ha ez tényleg így történik, akkor 10 évet nem tartok soknak a tekintetben, hogy 2003-tól 2013-ig épült egy ilyen hangszer, mely a maga nemében teljesen úttörő megoldásokkal és stilisztikai elgondolkodásokkal rendelkezik. Ezen megoldások és elgondolások a francia romantikus hangzás irányába viszik el a hangszert, amelyen már most a francia romantika stílusjegyei érzékelhetők.

16. Mit üzensz a www.orgonabemutato.hu olvasóinak?

- Először is azt, hogy szívesen és minél többször találkoznék velük az orgonakoncertek alkalmával. Örülök az orgonabarátok lelkesedésének, és annak is, hogy létrejött egy ilyen internetes oldal általatok. Másrészt, ha kicsit általánosabb üzenetben gondolkodom, azt kell mondjam, hogy az elmúlt években rettentően megszenvedtem azzal, hogy úgy látom, a társadalomból is, és úgy általában hiányzik az a réteg, akik szaktudásukkal és elkötelezettségükkel egyszerre segítenék új orgonák épülését. Leginkább arra vonatkozna az üzenetem, hogy próbálják meg minden eszközzel elősegíteni, hogy legyenek olyan emberek, akik megtalálják a pályázatokat, támogatásokat  annak érdekében, hogy sípos orgonák épülhessen Magyarországon. Véleményem szerint ma leginkább erre van szükség.  

17. Kit kérdezzünk meg legközelebb, kinek dobnád tovább a hólabdát?

- Kollégáim, Ruppert Pista és Fassang Laci tudnának még olyan érdekességeket mondani, ami most nem hangzott el.

Kedves János, köszönjük szépen a beszélgetést. A hamarosan kezdődő koncerthez sok sikert kívánunk, és mindenekelőtt azt, hogy elképzeléseid, folyamatban lévő munkáid, feladataid minél előbb, sikeresen megvalósulhassanak.

- Én is köszönöm az érdeklődéseteket.

Kedves Olvasóink! Pálúr János javaslatára legközelebb Fassang László és Ruppert István orgonaművészeket, zeneakadémiai adjunktusokat keressük meg kérdéseinkkel.