1. Elismerésre méltó az a sokoldalúság, melyet az Ön szerteágazó teológusi, lelkipásztori és publikáló tevékenysége fémjelez. Hogy van, min dolgozik mostanában?

- Köszönöm a kérdést, jól vagyok, és igen elfoglalt. A zamárdi és balatonendrédi lelkipásztori tevékenység mellett tanítok a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán is, és emellett a novemberben megjelenő könyvem nyomda alá rendezését végzem. Ez a munka 19 tanulmányt ölel fel, a Kairosz Kiadónál fog megjelenni „Ha tűzben jársz is, a lángok nem perzselnek”  (Iz 43,2)címmel. Azonkívül ugyanennél a kiadónál felkértek a Kairosz Biblia Világa és egy bibliai kommentár sorozat szerkesztésére, amely nívós nyugati Bibliával foglalkozó könyvek fordítását és gondozását jelenti. 

2. Örömmel hallottuk Kováts Pétertől -  aki Önt úgy említette meg beszélgetésünk során, mint azt a személyt, aki elindította őt az orgonához vezető, életreszóló úton -,  hogy Zamárdiban, a katolikus templomban, melynek Ön plébánosa, nemrég megépült Magyarország első francia barokk orgonája.

- Ez így van. Nos, a zamárdi orgonaépítés hátteréről annyit, hogy az orgonaépítést megelőzően csak egy elektromos orgona szolgált hosszú évtizedeken át a templomban. A II. világháború végén az oroszok a régi sípos orgonához tartozó orgonaszéket eltüzelték, a sípokat elvitték, és semmi nem maradt az eredeti orgonából. Ezt követően egy elektromos orgona szolgált minket, ám ezt egy barokk templomhoz kevésnek tartottam, hiszen a templomhoz sípos orgona méltó, nemcsak Zamárdiban, hanem másutt is. Először persze a templomot renováltuk kívül-belül. Ezt követően kaptunk egy nagy harangot, és ekkor, a harangszentelésnél bejelentettük az egyházközség tagjainak, hogy itt sípos orgona fog épülni. Ehhez tudni kell, hogy a sárospatakiak ekkortájt kapták vissza kérelmükre a háborúban elkobzott könyveiket, így arra gondoltam, miért ne kérnénk mi is kártérítést a tönkretett, széthordott orgonánkért. Eldöntöttük tehát, hogy a tihanyi perjel úrral együtt írunk egy kérvényt Putyin elnöknek a kártérítés ügyében, és csak remélni mertük, hogy nem egy Sztálin orgonát küldenek jóvátételként! J

3. Valóban megszületett ez a kártérítést igénylő levél, és elküldték Putyin elnöknek?

- Nem, ezt csak viccnek szántam. Ezzel egyidőben eldöntöttük, hogy bejelentjük, megépül az orgona. Erre sor is került a már említett  harangszentelés időpontjában, 2006. augusztus 20-án.

4. Hogyan kezdtek hozzá a feladathoz? Kire bízták a tervek készítését?

- Először el kezdtünk orgonaépítők után érdeklődni. Választásunk a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft-re esett, ugyanis nekik van kötődésük Zamárdihoz. A pécsi orgonaépítő cég egyik vezetőjének, Budavári Attilának az édesanyja ugyanis zamárdi születésű. Megkerestük Budavári úrékat, hogy adjanak ajánlatot a tervekre és a költségekre.
Az árajánlatot eredetileg 22 millió Ft-ra kértük, ám Budavári Attila azt javasolta, hogy terveztessük meg a velük kapcsolatban álló franciákkal az orgonát, ők pedig megépítik. Így született meg a francia barokk orgona ötlete, és ez is valósult meg. Az orgona terveit a neves francia orgonaépítő, Bertrand Cattiaux úr készítette.

  
5. Mikorra készült el  az orgona? 
 

- Jövő nyáron lesz felavatva, gyakorlatilag már készen van, 2 nyelvsípsor kivételével 2009. augusztus derekára elkészült. Eredetileg 2010 lett volna az orgona átadásának időpontja, ám a jelen nehéz gazdasági helyzetben, főleg tavasszal, a bank- és pénzügyi válság idején attól tartottam, hogy elfogy az anyagi forrás, és akkor félbe kell hagyni a hangszert, ami azt jelentené, hogy  elveszett a befektetett összeg. Ezért azt kértem a pécsi orgonaépítő cégtől, hogy hozzák előre a befejezést, és ők ezt más munkáik átcsoportosításával meg is tették, amit ezúton is köszönök nekik. A 2 nyelvsípsor azért hiányzik, mert a francia tervezőnek, Bertrand Cattiaux úrnak Amerikába kellett sürgősen utaznia, télen pedig nem akar hangolni,  2010 júniusára a pécsiek által addigra elkészített sípsor behelyezésre kerül, és Bertrand Cattiaux  úrnak már csak finomítania kell a beállításokat.

6. Mikor tartják az orgonaszentelést?

- Mivel azt szeretnénk, hogy mind a tervező, az építő, mind az összes közreműködőnek felkért művész jelen tudjon lenni, 2010 júliusra tervezzük az orgonaszentelést és a nyitó koncertet. A végleges időpont felől még nem született döntés, amint megvan, továbbítom Önöknek is. A nyitókoncertet a Zeneakadémia három adjunktusa, orgonaművésze fogja adni, Ruppert István, Fassang László és Pálúr János. E témában nemrég, szeptember 27-én készült egy interjú Bertrand Cattiaux úrral, valamint az említett művészekkel az Új Ember c. katolikus kiadvány internetes portálján, az Érdeklődők figyelmébe ajánlom. A cikk itt olvasható : http://portal.ujember.hu/hetilap/090927/11/zamardi  


7. Hogyan sikerült előteremteniük az orgonaépítéshez szükséges anyagi hátteret?

- Több forrásból. Elsősorban saját erőből, a zamárdi  plébánia birtokában lévő telkek értékesítéséből befolyt vételárból. Ezen felül a szentmiséink is igen látogatottak, és a hívők adományain túl a nyaralók is több millió forint adományt adtak az orgonaépítésre. A fentieken túl, már a munkálatok végzése közben a zamárdi önkormányzat is felajánlott 1,3  millió forintot, melyet részletekben bocsátottak rendelkezésünkre. És végül, ám nem utolsó sorban érkezett egy hihetetlenül nagyvonalú felajánlás  7,5 millió forint értékben egy budapesti vállalkozó részéről, akinek kilétét egyelőre nem tudjuk. A Műegyetem egyik, statika tanulmányokkal foglalkozó professzorának közvetítésével került a képbe a vállalkozó és tette meg felajánlását. Erre az összegre azért lesz szükség, mert a templom hátsó boltívének támasztó acélrúdját ki kell cserélnünk, jelenleg ugyanis szabályosan kettévágja az orgonát, és ezt kiküszöbölendő van szükség az acéltámasztó rendszer cseréjére. Erre a munkálatra jövő tavasszal fog sor kerülni. Figyelembe véve ezt a pótlólagos munkát, valamint a járólapcserét, mely 1 millió forintba került, továbbá figyelembe véve a pénzromlást, az orgona összköltsége 35 millió Ft-ot tesz ki.

 
8. Megosztaná velünk az orgona diszpozícióját?

- Semmi akadálya, de azt hiszem, a legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha elkérik a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrától. Mivel ez az orgona még nincs teljesen készen, elképzelhető, hogy a honlapjuk még nem tartalmazza ezt az információt, ám el tudják küldeni mailben.

9. Köszönjük a javaslatot, megkeressük őket ez ügyben. Engedje meg, hogy gratuláljunk ehhez a rendkívül sikeres, gyorsan megvalósított orgonaépítéshez, melynek eredményeképpen egy különleges hangszer született meg.

- Köszönöm az elismerést. Nagyon örülök neki, hogy meg tudtuk valósítani az elképzeléseinket, és hogy egy ilyen orgona a munka eredménye. Tudomásom szerint nem csupán Magyarországon, hanem Közép-Kelet-Európában sincs francia barokk orgona, általában csak német barokk orgonákat találni inkább. Hiszek a mondásban, amit Édesapámtól tanultam: Olyat érdemes vetni, amit más nem vet, mert azt lehet jól eladni, még akkor is, ha többe kerül. Igen, úgy vélem, egyedit és igényest kell mindig alkotni.

10.  Ön szerint mit tehet az egyház, illetve az egyházi tisztségviselők azért, hogy minél több sípos orgona épüljön hazánkban, illetve a meglévő állomány ne pusztuljon el? Van-e Ön szerint ebben felelőssége az egyháznak, és ha igen, mekkora?

- Egyértelmű, hogy az egyház felelőssége nagy ebben. Ugyanakkor tisztában kell vele lenni, hogy nálunk a helyi plébánosok helyzete nem könnyű, mert az egyházközösségek legtöbbször szegények, így az orgonaépítéshez szükség lenne külső szponzorokra is.  Kell aztán ehhez jó adag bátorság is, felvállalni az orgonaépítés ügyét és végigvinni. Ám tudja, bátraké a szerencse! Én hiszek ebben. Igen, nagy szükség lenne rá, hogy a papnevelő szemináriumokban, a kispapnevelésben, és a püspököknél is mindenki szívügye legyen az igényes egyházzenére való törekvés! Igen, legyen minden székesegyházban képzett orgonaművész, orgonista és kórus.  E téren egyértelműen sok a mulasztásunk itthon, mind egyházi oldalról, mind a helyi önkormányzatok oldaláról. Volt alkalmam tanulni és kint élni Németországban, ott bizony kiváló, koncert minőségű orgona állt rendelkezésre Tübingenben, ahol lelkipásztori szolgálatot láttam el. Ott tényleg nagy hangsúlyt fektetnek az igényes egyházzenére és a minőségi hangszerekre.

11. Igen, hatalmas a kontraszt nyilvánvalóan Magyarország és a szerencsésebb, gazdagabb nyugati országok között. Ám nem lehet mindent csak a pénz hiányával magyarázni, úgy érezzük. Ön szerint hogyan hidalható át az az ellentmondás, hogy bár sok kiválóan képzett, nagy tudású egyházzenészünk van, ám gyakran mégsem ők tölthetik be a kisebb-nagyobb templomok kántori, egyházzenészi pozícióit, amire pedig hivatottak lennének tudásuk, felkészültségük alapján?

- Jogos a kérdés. Valóban sok ellentmondás van e téren.

A megoldás az lenne, és itt hivatkozok ismét a németországi példára, ha az egyházi feljebbvalók, elöljárók meghatároznák azokat a kvalitásokat, melyek egy-egy kántori pozícióhoz szükségesek, és ezeknek a döntéseknek érvényt is szereznének, ellenőrzéssel, egyházközségi egyeztetéssel. A németeknél ez működő gyakorlat, ám tudnunk kell, hogy ott az állam és az egyház jobban egybeforrt, és itt pozitív értelemben gondolom ezt. Nálunk olyan alapvető feltételek hiányoznak sokszor a munkához, hogy maga a plébános sem tud megélni, és a kántor sincs jobb helyzetben. Ám el kell ismernem, hogy nem lehet mindent a pénzhiányra fogni, mert bizony szemléletbeli változásra is szükség lenne az egyház részéről azért, hogy ahol lehetőség van rá, ott tényleg minőségi egyházzene művelés kapjon teret. Ez a két szempont, az anyagi háttér biztosítása és a megfelelő szemlélet bizony szorosan összefügg.

12. Mi üzen Plébános úr a www.orgonabemutato.hu olvasóinak?

- Szeretettel várok minden Érdeklődőt  Zamárdiba, az orgonakoncertjeinkre. Ezt nem lehet elmesélni, el kell jönni, hallgatni és élvezni a zenét ezen a csodálatos új orgonán!

13.  Köszönjük az invitálást, lehetőség szerint élni fogunk vele.  Plébános úr kinek gurítaná tovább a hólabdát, kit hívjunk fel  a következő napokban?

- Orgonánk építőjét, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. Vezetőjét, Budavári Attilát javasolom Önöknek.

Kedves Plébános úr, köszönjük, hogy rendelkezésünkre állt erre a beszélgetésre. Az Önök pozitív példája reméljük, sokakat megmozgat, és hasonló elszántsággal, meg persze némi szerencsével ők is új orgonát tudnak építtetni vagy legalább felújíttatni, bővíttetni a meglévő hangszerüket.

Önöknek azt kívánjuk, teljen  sok örömük e különleges, szép hangszerben, magunknak, orgonazene kedvelő közönségnek pedig azt, hogy sok ilyen értékes, művészi hangszeren hallgathassunk orgonakoncerteket szerte az országban.

- Köszönöm a megkeresést, és szeretettel várok minden Érdeklődőt Zamárdiban.

A hólabda sorozat következő interjúalanya Kocsi György Plébános úr javaslatára Budavári Attila lesz, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. Vezetője.