1. Orgonabemutató a Domonkos templomban
Egyedülálló programsorozat indult nemrég a Fidelio fórumosainak civil kezdeményezésében: neves építők és orgonaművészek mutatják be ingyenes program keretében az érdeklődőknek a fővárosi és vidéki templomok, koncerttermek legszebb, legérdekesebb orgonáit. Az első bemutatóra április 27-én a Domonkos templomban került sor.
Az ötlet alapjául egy zárt körű orgona bemutató szolgált, melyet Fassang László tartott idén április 10-én a Művészetek Palotájában, megismertetve Magyarország legnagyobb koncerttermi orgonáját egy nem látó orgonista fiatalemberből és pár főből álló érdeklődő csoporttal. Az orgonabemutató sorozat első állomásaként Varnus Xaver orgonaművész, Németh Imre orgonaépítő, és Fűri Gábor a templom kántora mutatták be a főváros egyik legígéretesebb hangú, most épülő orgonáját. Az alábbiakban két beszámolót olvashatnak a bemutatón résztvevők tollából, egyikük hivatásos zenész, másikuk laikus érdeklődő.
Selmeczi Vilmos zenész így ír az eseményről. "A templom régi orgonája egy elektromos hiba következtében leégett, ezért kell újjáépíteni azt. A hangszer ugyan még "félkész", de már játszani lehet rajta. Az elkészült orgonával egy újabb hangszerrel gazdagodik Budapest, amely szépen illik a századfordulón épült neogótikus stílusú templomba, és a francia repertoár is megszólaltatható rajta.
A bemutató kezdetén Németh Imre orgonaépítő mester tartott egy rövid ismertetést az épülő orgonáról, mivelhogy vegyesen voltunk lelkes amatőrök, tanulók, profi orgonisták, így bizonyos alapvető fogalmakat is el kellett magyaráznia (pl.: a nyelvsípok felépítését, amit szemléltetett is). Őt követte Fűri Gábor kántor úr, aki a régi orgonáról is beszélt, majd a játszóasztalhoz ült, és immár "in vivo" mutatta meg, hogy milyen lehetőségei vannak az épülő orgonának. Már "félkész" állapotban hallhattuk, hogy egy komoly nyelvkarral rendelkezik az orgona. Nekem – de az orgonán később játszók számára is (!) – furcsa volt, hogy a játszóasztal nem fenn a karzaton, hanem a szentélynél, a főhajóban található. Ennek ugyan az az előnye, hogy a játékos úgy hallja az orgonaszót, mint a hallgatóság, de az akusztikus késés bizony problémát okoz.
Fűri Gábor kántor úr bemutatója után bárki játszhatott az orgonán. A "vállalkozók" között vegyesen voltak amatőrök, szárnyait bontogató konzis kislány, orgonatanár. Először egy nem látó, még tanuló tehetséges fiatalember, Vida Gábor ült a játszóasztalhoz. Őt először a Nádor teremben hallottam a Fabini alapítvány által szervezett "EGYÜTT" koncerten. Most Bach G-dúr fantáziáját játszotta, Fűri Gábor segített neki a regisztrálásban. Láthatóan – és hallhatóan – nem zavarta a játszóasztal elhelyezése. Őt a már említett tanuló hölgy követte, aki Franck Hősi darabját szólaltatta meg. Ő eddig csak mechanikus traktúrájú orgonán játszott, ezért igencsak próbára tehette ez a hangszer… Ezután tanára játszotta el Mozart f-moll fantáziáját. Még jó páran kipróbálták az orgonát, amíg Varnus Xaver megérkezett.
Hivatalosan ő volt a hangszert bemutató orgonaművész. Valószínűleg az építés során már látta az orgonát, és játszott is rajta. Először Bach c-moll "nagy" prelúdiumát játszotta nemes és monumentális előadással. Ezután kérte, hogy adjunk neki valamilyen témát az improvizációhoz. A rögtönzés során sikerült megmutatni az épülő orgona minden lehetőségét. Még három darabot hallhattunk előadásában: Bach g-moll fantázia és fúgájából a fúgát, egy szép Bach korálelőjátékot és Widor Toccata-ját.
Majd ismét Vida Gábor ült a játszóasztalhoz Xaver regisztrált neki – a Bach fantázia talán még szebben csendült fel Gábor ujjai alól. Ezzel véget is ért a bemutató, ahol az érdeklődők egy épülőfélben lévő, ígéretes hangszert ismerhettek meg. Köszönet érte a szervező(k)nek, az építőknek, a fellépő játékosoknak, valamint nem utolsó sorban a domonkos rendnek."
Dávid Tibor tollából idézünk. "Semmilyen konkrét elképzelésem nem volt az április 27-én a Domonkosok templomába hirdetett orgona-bemutatóról, sem a helyszín milyenségéről, sem magáról - a még félkész - orgonáról.
A nagyjából 25 főből álló zenekedvelő csoport már első pillanattól kezdve barátságos, családias hangulatot sugárzott szét a kolosszális térben. Az orgonaépítők, valamint Fűri Gábor kántor úr interaktív, anekdotaszerű összetett előadásából, s az őket körülölelő, lelkesen figyelő szempárok viszonyából kiérezhető volt, hogy e kis csoportnak az elkövetkezendő órákban jelentős élményben lesz része. Láthattunk orgona-alkatrészeket, s aki még nem ismerte a hangszer működési elvét, az előadás által ezt is megismerhette.
Fűri Gábor rövidke hangszerbemutatója után a Fidelios fórumozók körében hallomásból már ismerős nem látó Vida Gábor orgonista növendék nyitott, majd a többi orgonista fórumozó is sorra kipróbálta a hangszert. A félkész orgona korlátoltságához mérten viszonylag mindenki pontosan, figyelemre méltó módon játszott. A helyenként lenyűgöző mozzanatok mellett lehetett hallani összemosódott szólamokat, kissé feszélyezett, izgatott mellényúlásokat, de mindez az orgona félkész állapota, a játszóasztal és a sípok közötti nagy távolság, valamint a hatalmas tér visszhangos akusztikai helyzete miatt érthető volt. Nehéz volt megállapítani, hogy mennyire szól jól, szépen, vagy kevésbé szépen az orgona. A fiatal orgonisták játékideje alatt többnyire még nyersnek éreztem az orgona hangját, s e felismerést többen is megerősítették körülöttem.
A bemutató utolsó része Varnus Xavert illette meg, aki úgy játszott, olyan hangokat csalt elő a félkész orgonából, mint amit előtte senki más nem tudott megtenni. Az orgona orgonához méltó monumentalitással, felharmonikus finom struktúrával szó szerint első ízben megszólalt. Az élményt csak fokozta, hogy körbeülhettük Xavert, s testközelből szemlélhettük önmagát-beleélő, látványos játékát. Xaver műsorideje alatt egy ízben átadta a játszóasztalt Vida Gábornak, aki ismét eljátszotta azt a Bach G-dúr fantáziát amellyel nyitott, de ekkor már valamivel jobb megszólalásban Xavér regisztrálásának köszönhetően. Az elégedett, elmélyült, hol örömtől, hol nyugalmas, ám boldog életérzést sugárzó, távozó arcokon látható volt a maradandóság, az emlékezetesség jele. Jó volt ott lenni, és szívesen megyek el a további orgonabemutatókra is."
A bemutató képgalériája ide kattintva tekinthető meg.
|