|
14. Orgonabemutató Pannonhalmán
Egyedülálló programsorozat indult nemrég a Fidelio fórumosainak civil kezdeményezésében: neves építők és orgonaművészek mutatják be ingyenes program keretében az érdeklődőknek a fővárosi és vidéki templomok, koncerttermek legszebb, legérdekesebb orgonáit. Ezúttal a Pannonhalmi apátságban tett kirándulásról olvashatnak. Selmeczi Vilmos beszámolója
2008. április 5-én az orgonabemutató sorozat keretében a pannonhalmi főapátság orgonájával (orgonáival) ismerkedhettek meg az érdeklődők. Magam is kíváncsian vártam ezt a bemutatót, hiszem az "új" Aquincum-orgonát még nem láttam-hallottam.
Áment Ferenc Lukács atya a Főapátság orgonistája fogadott minket – személyében egy derűs, kedves, igazi úriembert ismerhettünk meg. Az apátság bejáratától a bazilikáig tartó kis séta során mesélt a pannonhalmi monostor történetéről is, majd a bazilikába érve kezdetét vette az orgonabemutató.
Először a gyönyörű új nagyorgonáról beszélt – nem volt könnyű feladat sem a tervezőknek, sem az építőknek a viszonylag szűk karzatra egy, a bencés főapátság rangjához méltó orgona felépítése.
 Végül bravúrosan sikerült megoldani a feladatot – még a karzat mögött lévő kis oratórium is megmaradt eredeti rendeltetésének (ez viszont a Műemlékfelügyelet előírása volt). A bazilikában található egy szentélyorgona is – egy egymanuálos kisorgona, amit Albert Miklós győri orgonaépítő mester restaurált. Áment atya először ezen a kis "ékszerdobozon" játszott nekünk – ezután bárki kipróbálhatta a kisorgonát. Az orgona érdekessége, hogy a kézi, szíjas fújtatás is megmaradt – persze a villanymotoros fúvóval használják legtöbbször. Viszont az atya "üzembe helyezte" a szíjas fúvót is, kiderült, hogy nem is olyan egyszerű ezzel a módszerrel úgy fújtatni, hogy egyenletes levegőellátása legyen a kisorgonának.
Ezután következett Áment Lukács kis bemutató koncertje a nagyorgonán. Ezúttal kizárólag magyar szerzők műveiből játszott – Liszttől, valamint 20. századi szerzőktől hallhattunk darabokat. (Áment Lukács: Három meditáció gregorián témákra; Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája - Bevezetés; Lisznyai Szabó Gábor: Intermezzo; Pikéthy Tibor: Te Deum laudamus)
Áment atya zeneszerzőként is bemutatkozott, hangulatos karakterdarabokat hallhattunk. Liszt Ferenc romantikus darabja és a 20. századi művek is kiválóan szólaltak meg az orgonán. Ezután az érdeklődők is odaülhettek a hangszerhez – én Buxtehude korálelőjátékát – Erhalt uns in deinen Wort – és egy Scheidemann-preambulumot játszottam.
Áment Lukács az előadásában említette, hogy a sajátos elrendezés miatt (igen szűk a karzat, az orgonista szinte "be van építve" a hangszerbe), a játszó igencsak más arányban hallja az orgonaszót. A Főmű a szekrény középső részében van – magasan és részben oldalt osztoznak a helyen a Redőnyművel, a pedál-"tornyok" meg szinte belógnak a templomtérbe. Én a korálelőjáték regisztrálásnál éreztem, hogy talán a dallamot jobban kiemelhettem volna, de a lentről hallgatók szerint teljesen rendben voltak az arányok.
 Miután az érdeklődők kipróbálhatták az orgonát, átmentük a Boldogasszony-kápolnába, ahol egy újabb kisorgonát ismerhettünk meg. Ez a kisorgona az 1700-as évek végén készült, és valami csoda folytán megmaradt szinte eredeti állapotában. Persze restaurálták, de úgy tudom, a sípok nagyrészt eredetiek maradtak.
Nagyon szép hangja van, még a kis hamisság sem volt zavaró. Megtudhattuk, hogy számos lemezfelvétel készült itt – többek között Lehotka Gábor és a Liszt Ferenc kamarazenekar előadásában Händel-orgonaversenyek.
A bemutatókon már hagyomány, hogy a szereplő művészek és építők egy kis ajándékot kapnak a szervezőktől – Áment Lukács atya is megkapta a "hagyománnyá vált” Fidelio-pólót és más apró ajándékokat is. Az orgonák megtekintése után egy bencés diák idegenvezetésével megnéztük az apátságot. Alkalmi idegenvezetőnktől hallhattunk az itteni diákéletről is – a program végeztével sok szép élménnyel gazdagabban utazhatunk haza, Budapestre.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Végül bravúrosan sikerült megoldani a feladatot – még a karzat mögött lévő kis oratórium is megmaradt eredeti rendeltetésének (ez viszont a Műemlékfelügyelet előírása volt). A bazilikában található egy szentélyorgona is – egy egymanuálos kisorgona, amit Albert Miklós győri orgonaépítő mester restaurált. Áment atya először ezen a kis "ékszerdobozon" játszott nekünk – ezután bárki kipróbálhatta a kisorgonát. Az orgona érdekessége, hogy a kézi, szíjas fújtatás is megmaradt – persze a villanymotoros fúvóval használják legtöbbször. Viszont az atya "üzembe helyezte" a szíjas fúvót is, kiderült, hogy nem is olyan egyszerű ezzel a módszerrel úgy fújtatni, hogy egyenletes levegőellátása legyen a kisorgonának.
Miután az érdeklődők kipróbálhatták az orgonát, átmentük a Boldogasszony-kápolnába, ahol egy újabb kisorgonát ismerhettünk meg. Ez a kisorgona az 1700-as évek végén készült, és valami csoda folytán megmaradt szinte eredeti állapotában. Persze restaurálták, de úgy tudom, a sípok nagyrészt eredetiek maradtak.
